Újra a közbeszéd forró témája lett a vendégmunkástörvény, miután a kormány tavasszal elfogadta, néhány nappal ezelőtt azonban visszavonta a tervezetet. Mivel november elején lépett volna hatályba, így egy percig sem volt érvényben. Valamiért Jász-Nagykun-Szolnok megye második választókerületének képviselője, Pócs János is fontosnak tartotta megosztani ellentmondásos gondolatait.
Érdemes az elejétől kezdeni: az Országgyűlés tavasszal szavazott a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről.
Ennek értelmében az új szabályok nem engedték – volna – az ide érkező munkások családegyesítését és letelepedését, valamint 2 plusz 1 évben határozták meg a maximum itt tartózkodási idejüket.
A tervezet most valamilyen okból visszavonásra került, valószínűleg ennek hatására gondolta úgy Pócs, hogy hozzászól a témához. Szerinte a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít.
Természetesen szóba hozza a kormánypárt kihagyhatatlan kommunikációs eszközét, a magyar családokat. Úgy fogalmaz, „az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kell feltölteni. Külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyarral már nem tölthetők be az üres álláshelyek”.
Nem túl meglepő, hogy a fideszes honatyák és az átlagos magyar állampolgár valóságérzete ismételten nincs túlságosan összhangban egymással. Miközben Pócs arról beszél, hogy milyen szigorú szabályokat hoznak, igazából nem a hazai inaktív réteg mozgósítását premizálják, mint ahogy azt mondják, hanem a külföldi, olcsó munkaerőt.
Miközben folyamatosan uszítanak a bevándorlók ellen, sőt, propagandagépezetükkel mesterségesen hergelik a magyart magyar ellen, addig maga a miniszterelnök ismeri be, hogy a betöltetlen álláshelyeket külföldi munkavállalókkal akarják pótolni, aminek következménye, hogy a magyar béreket is lent tartják.
Legtöbben Ukrajnából érkeztek hazánkba, nagyjából 26 ezren, de a toplistában van még Románia és Szlovákia. A KSH 2022-es adatai alapján 14 százalékkal, 81 ezer fővel nőtt a külföldi munkavállalók száma.
Képek: Index, Pócs János Facebook oldala
